2012-12-28 Haza
Délelőtt
megérkeztek a szegedi sógoromék is Egerbe a három fiukkal, majd ebédre (kis
késéssel) Budapestről a másik sógorom és a felesége is. Elköltöttünk együtt egy
ünnepi ebédet, megajándékoztuk egymást, aztán beszélgettünk, a gyerekek
játszottak, majd fél hatkor elindultunk hazafelé. Máskor hosszabb időre
szoktunk maradni, de nekem idén elég sűrű vizsgaidőszakom volt, és így is nagy
luxus volt, hogy ennyi időre felfüggesztettem a tanulást. Szerencsére később be
tudtam pótolni a lemaradást.
Gábris
egyre többet énekelget. Egész dalokat elénekel, persze halandzsa szöveggel, de
jó dallammal. A laptopunkon is szokott zenét hallgatni. Legutóbb egyedül
bedugta a tápkábelt a gépbe, aztán odavitte hozzá az egeret is, amit időnként
használunk hozzá, mert nem kedveljük az érintőpadot. Az egeret viszont nem
dugta be, csak kattingatott vele a kijelző előtt, és csodálkozott, hogy miért
nem történik semmi.
2012-12-31 Szilveszter
Augusztus 20-án
lemaradtunk a tüzijátékról. Jobban mondva kimentünk megnézni, de alig láttunk belőle
valamit. Akkor azzal vigasztaltuk a gyerekeket, hogy szilveszterkor úgyis minden
évben rengeteget lőnek fel. Ilyenkor el szoktunk velük menni sétálni, és volt, hogy
még azt is láthattuk, hogyan lövik fel a rakétákat. Nem hivatalos tüzijátékok ezek,
csak a lakótelepi fiatalok vesznek mindenféle pirotechnikai eszközt, és folyamatosan
lövik fel őket. Némelyik teljesen profi. Idén viszont sűrű köd volt, alig lehetett
látni valamit, nem is sokan kísérleteztek tüzijátékkal. Megállapítottuk a gyerekekkel,
hogy 2012 nem a tüzijátékok éve volt. Másnapra viszont gyönyőrű dér lett a ködből,
a zúzmara is vastagon belepte a fákat. A sétány tele volt csillogó fehér fákkal.
A gyerekeknek nagyon tetszett.
Visszatérve
a szilveszterre: éjfélig társasjátékoztunk, aztán kocinottunk. A gyerekek is kaptak
gyerekpezsgőt. Megitta ki-ki a magáét, majd lefeküdtünk aludni.