2013. június 27., csütörtök

23-24

2013-03-23 Mentő

      Amikor pénteken és szombaton is jelenésem van Egerben a főiskolán, mindig Margitkáéknál szoktam aludni a Szépasszony-völgyben. A völgyből nagyjából egy óra alatt érek fel gyalogszerrel a főiskola C épületébe. Néha egy szakaszon busszal megyek, de eddigi tapasztalataim szerint Egerben akkor sem ér később célba az ember, ha gyalogol. 23-án reggel szerencsére gyalogoltam, mert a Dobó téren áthaladva egy étterem előtt egy ötvenes éveiben járó hölgyet vettem észre a földön, vérző fejjel. Eszméleténél volt, ezért megkérdeztem, hogy tudok-e segíteni. Beleegyezett. Nem tűnt súlyosnak a sérülése, mert lábra tudott állni, és járni is tudott, bár meglehetősen vércsimbókos volt a haja, és a mozgása bizonytalan volt. Belékaroltam, és leültettem egy padra, amíg megérkezik a mentő, amit kihívtam hozzá. Megkérdeztem, hogy addig is, tudok-e valamiben segíteni. elmagyarázta, hogy épp kalácsért indult a pékségbe. Nem akartam otthagyni, de miután megbizonyosodtam, hogy nem lesz vele gond, elszaladtam, és vettem neki egy kalácsot. Pont visszaértem, amikor megérkezett a mentő. Elvitték. Azóta nem tudok róla semmit, de biztos vagyok benne, hogy jól van.
      Ez a reggeli jelenet adott erőt egész napra, mert délutánig egy rémes gyakorlaton kellett részt vennem, ahol folyamatosan azt éreztem, hogy nem vagyok sem a tanári, sem az informatikusi pályára való, és görcsben állt a gyomrom.
      Este már Debrecenben voltam. Kata a gyerekekkel kijött elém az állomásra. Este Margitkával és Bélával is újra találkoztam, mert elutaztak hozzánk, hogy énekelhessenek vasárnap a passióban. Béla Júdás szerepét kapta, én pedig az egyik latorét, akit Jézussal együtt feszítettek meg. A kórust idén Kata készítette fel az éneklésre.


2013-03-24 Virágvasárnap

      Idén éppen virágvasárnapra esett a névnapom. Nem emlékszem olyanra, hogy valaha téli kabátban fáztam volna a névnapomon, de olyanra sem, hogy téli kabátban vettem volna részt a virágvasárnapi körmenetben. Idén ez is megtörtént. A lakótelep kevésbé békés lakóit most is nyugtalanította a körmenet. Volt, aki dobálni akart az ablakból. Ha jól hallottam, az édesanyja térítette el ettől a szándékától. Valahol megértem őket, hiszen én is 20 éves voltam, amikor először csatlakoztam a körmenethez, addig azt sem tudtam, hogy létezik ilyen. A templomban már zavartalan volt a szertartás. Most Vera és Gergő is énekelt a passióban, ezért ez emlékezetes év marad.

      Margitka kacsát hozott ebédre, amit jó étvággyal elfogyasztottunk. Csak Kata hiányzott az asztaltól, mert ő még elment a Szent Anna székesegyházba is. kérték, hogy segítsen ott is a passióban. 

2013. június 26., szerda

2013-03-20 Csőtörés



      Reggel megjártuk Gábrissal a postát és a piacot, és még a bölcsődébe is bementünk, hogy szeptemberre bölcsődei helyet igényeljünk.
      11-kor jött nagymama Egerből, Gábris örvendezve fogadta. Vera felolvasta neki a verseit, legalábbis próbálta, amíg Gábris el nem vette tőle a füzetét, és ő is hangosan "olvasott belőle" folyékonyan halnadzsát.
      Este telefonált nagypapa, hogy csőtörés van náluk, lapáttal meri a vizet, menjen Margitka ahogy tud. Margitka már csak a hajnali vonattal tudott elindulni, így este még sütöttünk vele pizzát, Vera kedvéért halasat is.

      Lefekvés előtt Gábrist már átöltöztettem, a nagyok még akkor vették le a ruháikat. Csak egy kicsit fordultam el, mire visszanéztem Gábrisra, már egy szál pelenkában volt, úgy gondolta, hogy neki is vetkőzni kell.

2013. június 24., hétfő

17-19

2013-03-17 Öt perc

      Mise után énekpróbát tartott Kata, mert a passióra készültünk a kórussal. Kata egy szintetizátorral próbálta helyettesíteni átmenetileg az orgonát, amin Gábris időnként benyomott némi diszkózenét cseppet sem zavarva a próbát. Hazafelé hatalmas jégcsapokat törtünk az autók aljáról, a gyerekek játszottak velük, amíg meg nem unták, vagy már nem bírta a kezük a hideget.
      Ebédnél a gyerekek szépen az asztalhoz ültek, összetették a kezüket, úgy viselkedtek, mint egy angyal. Meg is dicsértem őket, hogy végre egy vasárnapi ebéd, amikor ilyen szépen ebédelhetünk. Vera elmosolyodott, megjelent a szokásos huncut tűz a szemében, és azt mondta: "Legyen neked is öt perced."
      Gábris tudományai: Anya mondta nekem, hogy kiszívja orrszívóval Gábris orrát. Gábris ezt meghallotta, és odament a porszívóhoz, lefeküdt mellé a földre, várta az orrszívást. Este többször rászóltam Gergőre, hogy álljon meg, ezt Gábris is megtanulta, és ő is szólongatta, hogy: "Állj!"


2013-03-19 Apák napja

      Délután apák napja volt a Svetitsben. Édesapám, én és Gábris mentünk. Gergő nekem és papának is készített ajándékot: papának rajzolt, nekem egy szívet és egy saját maga által rajzolt kulcstartót adott. A szívre ráírta, hogy azért szeret, mert kedves vagyok, mindig segítek, és elviszem a boltba (igazából az óvónők írták rá, Gergő csak diktálta, de Gergő is tud írni).
      Az ünnepség nagyon hosszú volt, majdnem két órás volt a pap beszédével, műsorral és áldással együtt, ráadásul utána a csoportszobában még volt egy kis agapé is. Mi nem sütöttünk süteményt, de indulás előtt vettem egy doboz bolti süteményt, ezért meg tudtam kínálni valamivel a többieket.

      Kata közben fülészetre vitte Verát. Nem kellett felszúrni a fülét. Azt mondták, hogy az arcürege gyulladt. 

2013. június 19., szerda

03. 10-16.

2013-03-10 Árpi

      Délelőtt „iskolai” mise volt a Svetitsben. Verát és Gábrist vittem magammal, ill. Kata kitett minket, mert esett az eső. Gergő ment Katával a Szent Családba, ahol Kata kántorkodott a misén. Vera a mise után báránykát kapott az e havi eredményeinek elismeréseképpen, de a versenyeredményét nem mondták be, ami miatt elkeseredett. Beszélgettünk vele az elismerésről, és arról, hogy kinek mi a fontos. Gábris nyűgös volt egész mise alatt. Evett, felszaladt a karzatra, leszaladt a karzatról, majd fel a karzatra, ki a folyósóra, le a földszintre, be a kápolna kapuján. Nem volt egyszerű dolgom vele. Később a Mami boltban vettünk finomságokat. Gábris beült az eladónő ölébe, nézte a biztonsági kamera monitorát, és nem akart eljönni. A bolt dolgozói nagyon megszerették, kérték, hogy hagyjam náluk. Persze viccből.
      Ugyan a gyerekek eléggé elfáradtak, de még nem indultunk haza, mert egy elhunyt kollégám, Trón Árpád festőművész képeiből nyílt éppen kiállítás a klinika elméleti tömbjében, és nem akartam lemaradni a megnyitóról. A villamosmegállóban ketten álltak rajtunk kívül, mindkettő a kiállításmegnyitóra jött. A villamoson először életemben éltem át, hogy egy csinos fiatal nő átadja a nekem a helyét... Jó érzés volt, hogy figyelembe vette, hogy attól, hogy férfi vagyok, nekem is nehéz két gyerekkel tömegközlekedési eszközön utazni, főleg, ha az egyik a karomon lóg.
      Kata és Gergő is eljöttek a megnyitóra, és néhány kedves barátom, akikkel most nem tudtam beszélni… Vera szakértő szemmel vizsgálta a festményeket, hiszen ő is festőművésznek készül.

2013-03-11 Fül

      Voltunk Ida mamánál. Nem nagyon örült nekünk, inkább pihent volna. Nagyon gyenge volt. Sokat panaszkodott. Még nem értünk haza, mikor hívott a tanító néni, hogy vigyük haza Verát az iskolából, mert sír, hogy fáj a feje, meg a füle. Már kétszer volt középfül gyulladása. Kata hazahozta, majd elvitte orvoshoz, onnan fülészetre. Szerencsére nem szúrták fel. Orrcseppet javasoltak, és melegítést. Közben jöttek anyáék Gergőt köszönteni névnapján. Kapott társas játékot. Este kipróbálták együtt. Kata még sütött boci sütit is bevinni az oviba, hogy ott is meg tudják ünnepelni Gergőt a barátai.


2013-03-12 Gergő névnapja

      Verának ma is fájt a füle, nem ment iskolába. Kata anyanapot vett ki, hogy tudja ápolni. Gergőt reggel bevitte az oviba egy tál boci sütivel. Én délelőtt elmentem a GYES-t intézni. Gergőt délután el akartuk hozni az óvodából. Gondoltam bemegyek érte. Még sok időm volt, tehát benéztem egy antikváriumba. addig nézelődtem, hogy elment az idő, akkor már rohannom kellett Gergőért. Hazabuszoztunk. Elmentünk Verával és Gergővel fodrászhoz. Megint felseperték a fodrászatot a hajvágás után, ahogy szokták. Kaptak érte cukrot, de e nélkül is sepregettek volna, kérni sem kell őket. Fodrász után zeneiskolába mentünk, majd játékboltba. Gergő már előre kinézett egy pisztolyt, amivel szivacslövedéket lehet kilőni, megkapta névnapjára. Aztán Gergő kérésére a „magasszékes” kínaiban ettünk. Este egy rajztáblán kipróbáltuk a szivacslövőt. A szombati vizsgámra ma sem tudtam készülni…


2013-03-13 Habemus…

      Mindhárom gyerek itthon volt egész nap, mert megbetegedtek (Gergő és Gábris épphogy, de nem kockáztattunk). Tanulni nem tudtam tőlük. Gergőhöz nagyon nem volt ma türelmem. Mindenért sokszor szóltam rá, aztán lelkifurdalásom volt, hogy mindig csak elmarasztalom. Chilis babot főztem ebédre. Este hegedűre azért elvitte Kata Verát. Dórát, Béla sógorom újszülött kislányát, ma vitték haza a kórházból! Van új pápánk!


2013-03-15 Március 15

      Hótorlasztok és autóban rekedt emberek mindenütt. A hírek szerint 12 óra alatt ért a vonat Debrecenből Pestre... Nem indultunk el Egerbe. A szombati vizsgára be tudok menni és a gyakorlatra? Írtam levelet a tanároknak... azt mondták, hogy menjek... Már aki visszaírt.
Debrecenben nem jártak a villamosok, az ünnepségek elmaradtak.


2013-03-16 Csúszások

      6:15-kor indultam Egerbe... a busz havon siklott az állomásig. A vonatról pedig jégcsapok lógtak, amikor beért 7:03-kor, miután 6:54-kor bemondták, hogy 6:45-kor indul.
      11-re értem Egerbe... 13-tól írtam zárthelyit, 14:00-tól pár kitartó emberrel részt vettem egy gyakorlaton, ahol az oktató sűrűn utalt a kollégák (t.i. hallgatók) szellemi színvonalára... Margitka hazafelé elém jött az állomásra, hozott egy könyvet, és egy adag palacsintát... fél 10 körül értem haza, a gyerekek már lefeküdtek, de adtam nekik egy puszit.


2013. június 18., kedd

Aprók

2013-03-03 

      Gábris a vacsoránál nem akart az etetőszékbe ülni. Mindenkit letúrt a helyéről, felült a székébe, beleevett az ételébe, beleivott a poharába. Gergőt villával etette, anya sült krumplijára kiskanállal cukrot rakott.


2013-03-05

      Verát megvádolták az iskolában, hogy megrúgott egy srácot a hintán. Szerinte a fiú állt elé. Majdnem sírt, de nem ez volt az egyetlen szomorú hír mára. Este tudtuk meg, hogy Ida mama kórházba került. Reggel elesett, egész nap nem tudott felkelni. Infúziót kapott, legyengült, de máskülönben jól érezte magát. Éjszaka édesapám és a nővérem vigyázott rá, nem csak azért, hogy az állapotát figyeljék, hanem az ajtó miatt is, hiszen amikor megtalálták mamát, apa épp Józsán dolgozott, és nála volt a pótkulcs. Be kellett törni a bejárati ajtót, és a Tócó környékén senki nem alhat nyugodtan nyitott ajtó mellett.


2013-03-07

      Voltunk ma mamánál. Délelőtt Zsuzsa takarított nála, és vigyázott rá, aztán jött apa, Lívia, én, Ildi. Ma már fel is tudott kelni az ágyból.


2013-03-08

      Vera arany minősítést kapott. Rékával együtt énekelt és hegedült a népdalversenyen.

      Gábris ma mondta először Zsuzsa mamának, hogy mama.

2013. június 17., hétfő

2013-03-01 Zűrös ügyek



      Szokás szerint hajnalban indultan Egerbe (3:20-kor ébresztő, 3:55-kor jön a busz, 4:40-kor indul a vonat az állomásról). Az állomáson feltűnően sok volt a gyanús külsejű alak. Ez másnak is feltűnt, mert két fegyveres őr vigyázta az épületet és az utasok biztonságát. Az egyik őr rám köszönt. Felismertem, pár éve még tanítottam. Nem voltam benne biztos, hogy örülök neki, hogy fegyverrel az oldalán látom, de nagyon korrektül viselkedett velem, és szemmel láthatóan jól végezte a munkáját.
      A vonaton találkoztam egy kolléganővel, aki szintén továbbtanulni jár Egerbe. sok megvitatni valónk volt. Ennek Hevében kétszer hagytam a vonaton a váltás ruhámat: először Füzesabonyban, amikor átszálltunk, de akkor még idejében észrevettem és visszamentem érte, azután pedig Egerben, itt viszont végleg elveszett, hiába kerestem később az állomáson, hátha leadta valaki.

      Verát ma korábban haza kellett hozni az iskolából, mert fájt a feje és a hasa. Este egy Miskolci barátnőnk telefonált, hogy egy Debrecenben lévő ismerősét kirabolták, és ha lehet, fogadjuk be éjszakára. Gyors rendrakás után derült ki, hogy valamilyen szinten megoldódott a problémája, mégsem jött.

2013. június 14., péntek

Gábrisról

2013-02-27 Kopasz

      Levágattam Gábris haját szinte teljesen kopaszra. Jól áll neki, bár szokatlan.

2013-02-28 Kiborít

      Gábris ebédnél kiöntött egy pohár teát a frissen felmosott padlóra, majd a majonézt az asztalra kente, aztán az asztalon lévő fazékból megszerezte a merőkanalat, és megpróbálta kiborítani a tartalmát. Inkább engem borított ki...

2013. június 13., csütörtök

2013-02-26 Vissza a régiekhez...

Szokásos heti látogatásunk során Gábris megtanult ida mamától fityiszt mutatni. Most az úton mindenkinek köszönt szépen, hogy szia.

Mostanában inkább  egy dolgozatot írtam pedagógiából az iskolai konfliktusokról. Sehogy sem akart sikerülni... 3-4 soron ültem délelőttökön keresztül. Aztán ma eldöntöttem, hogy megírom őszintén, és majdnem készen lettem. :) Aztán haladtam kicsit a naplóval is:

Verát ma megríkatta a tanítónője, mert fájt Vera feje, erre meg ő azt mondta neki, hogy "Te mindig ilyen vagy?" aztán az osztály kórusban mondta, hogy igen, pedig abszolút nem olyan.. Gergő meg verekedett egy sráccal.. .csodás. A helyére ült az öltözőszekrénynél. Szólt neki Gergő, hogy menjen el, de nem ment, erre megszorongatta... 


2013-06-12 Záróvizsga

A mai napon jelesre záróvizsgáztam. Mától okleveles informatikatanár vagyok. 

2013. június 2., vasárnap

2013-06-03 Az a bizonyos régi fonal

„Hogyan fonjuk újra a régi élet fonalát? Hogyan folytatod tovább, ha a szíved mélyén kezded megérteni, hogy nincs már visszaút? Vannak dolgok, amiket az idő sem képes helyrehozni, olyan túlságosan mély sebek, amelyek hatalmukba kerítenek.”
/Tolkien: A Gyűrűk Ura/

      Több, mint másfél hónapja nem írom a naplót. Közben annyi minden történt, hogy nekem nem is hónapoknak tűnt, hanem éveknek. Egy dokumentumról például azt hittem, hogy már legalább fél éve magamnál hordozom, nem akartam hinni a szememnek, amikor megláttam rajta a két héttel ezelőtti dátumot. Egészen irreális és feldolgozhatatlan események követték egymást. Igen, gondoltam, hogy egy év alatt nehéz lesz elvégezni azt a szakot, amit tíz évvel ezelőtt egy kevésbé feszített képzésen nem sikerült, de mindaz, amit láttam és átéltem messze túlmutatott a várakozásaimon. Végül jelesre zárószigorlatoztam, de az egyik bizottsági tag megkérdezte, hogy rosszul vagyok-e, és vérzett a kezem, amikor kijöttem a vizsgáról, mert idegességemben kimartam felelet közben. Ez eddig sohasem fordult elő velem, pedig megszámolni sem tudom, hány vizsgát tettem már le életemben. Általában a vizsgák előtt szoktam ideges lenni, de ha már bent vagyok, akkor átkapcsol az agyam vizsga üzemmódba, és felszabadultan ömlik belőlem a szó. Sokszor, amikor kijövök egy vizsgáról, azt sem tudom, hogy mi történt odabent, mert a vizsgázó énem annyira máshogy gondolkodik, hogy már-már tudathasadásos állapotban vagyok egy-egy vizsgán. Most ez a vizsgázó énem nem jött elő.
      Ismerve az előzményeket, azon sem lepődöm meg, hogy tapasztalt társaim is hasonló tünetekről számoltak be. Egyikünk sem most jött le a falvédőről, de többen vannak az évfolyamtársaim közül, akiknek már unokáik vannak. Egy vizsga után mesélte egy nyugodt hangú nagypapa, hogy hazafelé attól félt, rosszul lesz az autóban, annyi idegesség maradt benne. Egy másik férfi kolléga is meglepődött azon, hogy trágárságokat kiabált a gyermekére dühében, pedig egyáltalán nem szokása... A zárószigorlat végén a bizottság egyik tagja szóvá is tette, hogy tapasztalt munkavállalók hogy tudnak úgy remegni, mint mi. Mi értettük, de nem válaszoltunk, mert nem lett volna nyomdafestéket tűrő a válasz. Sebaj, vége. Igazából a portfólió védés és a záróvizsga még hátra van, de annyira fellélegeztünk a zárószigorlat után, hogy ez már szinte csak levezetésnek tűnik nekünk edzés után.

      Szóval az a bizonyos régi fonal. Lehet ott folytatni a történetet, ahol abbahagytam? Folytassam az életünk leírását egy február végi naptól? Lehetséges ez? Hogy ne felejtsem el, mi minden történt, emlékeztető e-mail üzeneteket küldtem magamnak. 104 db ilyen üzenet várakozik a postaládámban. Mit gondoltok, dolgozzam fel őket, vagy ahogy egyik kedves tanárom mondaná: DELETE * FROM beérkezett üzenetek WHERE feladó=’én’?