A bál
napján alig bírtunk a gyerekeinkkel. Mindenért ötször kellett nekik szólni.
Igaz, végül segítettek süteményt sütni, meg porszívózni, máskülönben csak a
bálon és a jelmezeken járt az eszük.
Mivel
batyus bál volt, gondoltuk, viszünk valami sós harapnivalót, és édességet. Kata
talált egy nagyon jó receptet az interneten. Gazdag háromszögeknek nevezték el
az ételt, ami valóban illett rá, mert háromszög alakú volt, és mindenféle volt
benne. Gyorsan el is fogytak.
Édességnek sütőtökből készített Kata egy
nagyon finom süteményt. Mikor megkóstolták, senki nem akarta elhinni, hogy
tényleg sütőtökből van. Vittünk még magunkkal némi üdítőt, citromos sört, és
pálinkát, amiből gyanúsan sok hiányzott a bál végére... biztosan elpárolgott.
Nem
mondhatom, hogy fergeteges volt a hangulat, de jól éreztük magunkat. Én Katával
táncoltam, és a gyerekeimmel, amíg le nem csapták Verát a kezemről. Neki egész
estére akadt táncpartnere. Nem csoda, hiszen úgy táncolt, mintha egész életében
bálozott volna. Az egy dolog, hogy gyönyörű volt, de járta a skót táncot, a csárdást,
a keringőt, teljesen szabályosan.
A fiúk
leginkább a jelmezes felvonulást és a lufibohócot élvezték. Az egyik trükkjénél
Gergőt –aki cowboy-nak öltözött – kérte meg a bohóc, hogy segítsen neki. Egy
kötélre kellett rálőnie a pisztolyával, amitől a korábban kimerevített kötél
összeesett, mintha meghalt volna.
Gábris is
nagy sikert aratott hupikék törpikeként. Főleg, hogy minden asztaltársasághoz
odament megmutatni magát, és általában hozott is az asztalról egy süteményt,
vagy más finomságot.
Hajnal egy
előtt nem sokkal mentünk haza. Gábrist sem kellett altatni, még éjfél után is virgonc
volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése