2012-09-01 Tűz
Befedtük az
utolsó füzetet is az iskolakezdésre. Este átmentünk édesapámékhoz slambucozni a
kertbe. Kivételesen dédnagymama is eljött. Hamar fárad mostanában. Gábrist leginkább
a locsolócső érdekelte, Szétszedte, nézegette, kicsit csöpögtetett belőle a virágok
tövére. Mikor besötétedett és már jól is laktunk, felszítottam a tüzet. Körül ültük,
és néztük. Ezt is nagyon élvezték a gyerekek. Hiába vesz bennünket gyönyörű virtuális
világ, hiába készítenek olyan filmeket és számítógépes játékokat, amiknek abszolút
élethű a grafikája, a tüzet bizony még a XXI. században is megcsodáljuk.
2012-09-02 Évnyitó
Vasárnap az
egész család a Svetitsbe ment misére. Kértük Istent, hogy idén is segítse gyermekeinket,
és megtartották az iskolai tanévnyitót is. A mise végéről ki kellett vinnem Gábrist,
mert elesett és sírt. Odakint hamar megnyugodott, őszi faleveleket szedegetett az
udvaron.
A délelőttünk
gyakorlatilag el is telt az évnyitó végére. Főzni nem tudtunk, de nem is bántuk
különösebben. Elmentünk egy étterembe, ahol vasárnap is lehet menüt kapni, és csodálatos
ebédet ettünk. Gábris nem lehetett maradéktalanul elégedett, legalábbis a hely berendezése
nem tetszett neki, minden erejével azon volt, hogy átrendezze. A székeket pl. áttolta
a terem másik végébe.
Ebéd után elmentünk
egy bevásárlóközpontba, ahol Ázsia legnagyobb országából származó hamisítatlan minőségű
termékeket lehet vásárolni. Vettünk a gyerekeknek nadrágokat, pólókat, ünneplő ruhákat,
mert a tavalyiakat kinőtték. Gábris jobban érezte magát, mint a játszóházban. Bujkált
a ruhák közt, sepregetett egy eladó kínai seprűvel, lépcsőzött, cipőket próbált
a lábára. Szemmel láthatóan élvezte az ittlétet.
Este még elmentünk
játszani egy hatalmas tekervényes csúszdához. Gergőt csak pár éve érdeklik az ilyen
játékok, korábban nem mert felmászni rájuk, de Gábrist már most alig
bírtuk leszedegetni róla, hiszen neki még túl magas. Még a környékbeli fiúk is
nevették, hogy milyen merész.