Végre megvettük
a tankönyveket is az iskolában. Vera örült neki, hogy újra látja a régi barátait,
bár az is kiderült, hogy nem mindenki kezdi velük az új tanévet.
Gergő új óvónénijével
is tudtunk beszélni. Azt mondta, hogy Gergő kedves és okos gyerek, de sok
speciális törődést igényel... Ebben szerintem rám hasonlít.
A tankönyvvásárlás
után elvittük a gyerekeket egy játszóházba. Érdekes, hogy Gábris mindenhol jól
érzi magát, de a játszóházakban sír, ha lerakjuk, hozzánk bújik, mintha ott félne,
pedig bementem én is vele, de nem próbálgattam a játékokat, mert nem úgy néztek
ki, mint amik elbírnak 100kg-ot. Viszont rajzoltam egy teherautót, és
megpróbáltam kirakni két logikai játékot... egyik sem sikerült. Nejemnek kb.
két percig tartott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése