2012-08-14 Hull a szilva a fáról...
Délelőtt a
klinikára kellett mennem egy rutin kivizsgálásra. A rendelőkben való várakozás
nem tartozik a kedvenc elfoglaltságaim köze, de most együtt várakoztam egy volt
diákommal, aki időközben elragadó hölggyé cseperedett. Csuda tudja, hogy, de
szerencsét is hozott nekem, mert ilyen gyorsan még sosem kerültem be a doktor
úrhoz.
Délután
elvittük a gyerekeket édesanyám munkahelyére, mert meg akarta őket mutatni a
kolléganőinek. Az egyébként érett, okos gyermekeim kitalálták, hogy azt játsszák,
hogy kisbabák, és végig úgy is viselkedtek. Kényeskedtek, és követelték, hogy
vegyem fel őket. Mérges voltam rájuk emiatt. Mondhatom szépen bemutatkoztak.
Igaz, őket is meg lehet érteni, hiszen minden hölgy Gábrissal foglalkozott, és
így próbálták jelezni, hogy ők is figyelmet érdemelnek. Megbeszéltük velük,
hogy nekik már a jó modorukkal és az okosságukkal kell kitűnniük, nem a kisbaba
viselkedéssel.
Édesanyám
megkért minket, hogy menjünk át az új házukhoz, és a kertből szedjük le a
szilvát. Neki is láttunk, és szedtük addig, amíg édesapám megérkezett. Akkor
ugyanis jól letolt minket, hogy miért szedjük a zöld szilvát. Ki is vett egy
szemet, hogy megmutassa nekem, hogy zöld. Időnként még mindig hajlamos
elfelejteni, hogy színtévesztő vagyok.
2012-08-15 ...bele a fazékba
A
leszedett szilvát elvittük Egerbe, és anyósom remek lekvárt főzött belőle, meg
egy nagy adag szilvás gombócot, amiben Gergő és Vera is segített neki. Nagyon finom
lett. Persze nem csak emiatt utaztunk Egerbe. A gyerekeket meglepetés várta. Mamáék
hoztak a házhoz egy hat hetes kis fekete puli kölyköt. Bohócnak nevezték el, mert
nagyon játékos volt. Mindhárom gyerek nagyon örült neki, főként Gábris.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése