Óév vége

2012-12-28 Haza

      Délelőtt megérkeztek a szegedi sógoromék is Egerbe a három fiukkal, majd ebédre (kis késéssel) Budapestről a másik sógorom és a felesége is. Elköltöttünk együtt egy ünnepi ebédet, megajándékoztuk egymást, aztán beszélgettünk, a gyerekek játszottak, majd fél hatkor elindultunk hazafelé. Máskor hosszabb időre szoktunk maradni, de nekem idén elég sűrű vizsgaidőszakom volt, és így is nagy luxus volt, hogy ennyi időre felfüggesztettem a tanulást. Szerencsére később be tudtam pótolni a lemaradást.

      Gábris egyre többet énekelget. Egész dalokat elénekel, persze halandzsa szöveggel, de jó dallammal. A laptopunkon is szokott zenét hallgatni. Legutóbb egyedül bedugta a tápkábelt a gépbe, aztán odavitte hozzá az egeret is, amit időnként használunk hozzá, mert nem kedveljük az érintőpadot. Az egeret viszont nem dugta be, csak kattingatott vele a kijelző előtt, és csodálkozott, hogy miért nem történik semmi.

2012-12-31 Szilveszter

      Augusztus 20-án lemaradtunk a tüzijátékról. Jobban mondva kimentünk megnézni, de alig láttunk belőle valamit. Akkor azzal vigasztaltuk a gyerekeket, hogy szilveszterkor úgyis minden évben rengeteget lőnek fel. Ilyenkor el szoktunk velük menni sétálni, és volt, hogy még azt is láthattuk, hogyan lövik fel a rakétákat. Nem hivatalos tüzijátékok ezek, csak a lakótelepi fiatalok vesznek mindenféle pirotechnikai eszközt, és folyamatosan lövik fel őket. Némelyik teljesen profi. Idén viszont sűrű köd volt, alig lehetett látni valamit, nem is sokan kísérleteztek tüzijátékkal. Megállapítottuk a gyerekekkel, hogy 2012 nem a tüzijátékok éve volt. Másnapra viszont gyönyőrű dér lett a ködből, a zúzmara is vastagon belepte a fákat. A sétány tele volt csillogó fehér fákkal. A gyerekeknek nagyon tetszett.

      Visszatérve a szilveszterre: éjfélig társasjátékoztunk, aztán kocinottunk. A gyerekek is kaptak gyerekpezsgőt. Megitta ki-ki a magáét, majd lefeküdtünk aludni.