Szünet

2012-10-29 Őszi szünet

      Elkezdődött az őszi szünet. Ez azzal járt együtt, hogy egy szót sem tudtam tanulni a gyerekektől, de legalább befoghattam őket takarítani. Az egyik fogamból kiesett a tömés... megint egy nem várt esemény, ami felborította a hétre tervezett programjaimat.

2012-10-30 Zombik a főtéren

      Sikerült máris rendbehozatnom a fogamat. Szerencsére ismerünk egy idős fogorvost, aki olcsón és jól dolgozik (bár a felszerelése legalább fél évszázados, és a doktor úr is ijesztő lehet első látásra). Még jobb is lett a fogam, mint volt, mert eddig amalgám tömés volt benne, most pedig fogszínű tömést kapott. Katával azt beszéltük, hogy randevúzunk a városban. Vártam is rá a megbeszélt helyen. Sétáltunk egyet a városban. Természetesen a gyerekek is jöttek. Igen ám, de a debreceni fiatalok mindig kitalálnak valamit. Most épp azt, hogy zombinak öltöznek, és úgy járkálnak az utcákon, tehát Debrecen ezen a délutánon tele volt zombikkal, véres köpenyű őrült orvosokkal, és más pokoli teremtményekkel. A gyerek meg sem lepődtek rajtuk, cseppet sem ijedetek meg. Első pillanattól tudták, hogy csak beöltözött emberekkel találkoztak. Úgy látszik, a mai gyerekeknek már tényleg más az ingerküszöbe, mint a miénk volt.

                A séta után elmentünk velük egy játszóházba, aztán pedig vacsorázni egy gyorsétterembe. Én thai csirkét kértem egy thai lánytól, aki nem tudott jól magyarul. Próbálta nekem magyarázni, hogy azt frissen kell készíteni, és csak akkor rendeljek belőle, ha tényleg, mert amúgy... Én maradtam a csirkénél. Amikor megkóstoltam az ételt, megértettem, hogy miért nem tartanak ebből előre elkészítve, és miért nem ajánlotta a hölgy. Ez még nekem is rettenetesen csípős volt. Természetesen így is megettem, és még jól is esett, de a gyerekek, amikor belekóstoltak, rögtön vízért kiáltoztak.