2012-09-09 Időnként bepörgünk

      Reggel bejelentkeztem a Főiskola Neptun rendszerébe, hogy felvegyem a tantárgyaimat elektronikusan. Nem volt olyan reménytelen, mint ahogy a nappalis hallgatóktól hallottam, de voltak nehezségeim. Nem is sikerült egyből mindent megoldanom. Néhány tárgyban bizonytalan voltam, ezért inkább nem vettem fel őket, vállalva a kockázatot, hogy ha mégis meggondolnám magam, már nem férek be a kurzusba. Kapkodni sem akartam, illetve kapokodás miatt hibát elkövetni, mert reggel kilenckor kezdődött a mise a Szent Család templomban, és az én értékrendem szerint az fontosabb, mint a korai tantárgyfelvétel, így inkább oda siettem a családommal. Ráadásul most Margitka is jött velünk a misére, valamint két egykori egyetemi évfolyamtársa, így legalább be tudta nekik mutatni a családot.

      Délután Margitka hazautazott Egerbe, mi pedig bevásároltunk, majd elmentünk a főtérre, ahol egy szabadtéri szinpadon épp valami frissen felfedezett hölgy énekelt. A koncert nem igazán érdekelt bennünket, de voltak más programok is, és találkoztunk sok barátunkkal. A gyerekek kedvéért még dodgembe is beültünk. Két részletben tudtunk csak menni, mert öten voltunk, a kocsik pedig két személyesek, ráadásul Gábrist az életkora miatt sem vihettük volna be, ezért valamelyikünk mindig kint maradt vigyázni rá.

      Jól fel is pezsdítette a gyerekeket a vigadalom. A tér járólapjai közé épített hanulatlámpák felé állva táncoltak, pörögtek, és nem is hagyták abba a pörgést otthon sem. Sajnos túlzásba is vitték. Gergő kikapott, mert vizet vett a pofazacskójába, és ráköpte Gábrisra. Nagyon felbosszantott ezzel. Sajnos nem is tudtam tejesen higgadtan beszélni vele, de lefekvés előtt kibékültünk. Én vittem az ágyába, lefektettem, és betakartam.