Egy gyűrű...

2012-07-20 Bicikli, gyűrű, Arisztid

      Délután tanítottam a gyerekeket biciklizni. Vera meglehetősen gyengén kezdte, de aztán ráérzett, és onnantól megállíthatatlan volt. Gergőnek egyből jól ment. Elengedni még nem mertem őket, mert ahhoz még bizonytalanok, de alig bírok futni utánuk. Amíg az egyik gyerkőc pihen, addig a másik biciklizik, de én mindkettejük után futok folyamatosan. Be is kellett mennünk egy kicsit a játszótérre pihenni. Vera behuppant egy hintába, és ábrándozott:

-           Én úgy szeretnék egy igazi kisbabát.

-           Én is szerettem volna, és lett is.. három. – Válaszoltam.

-           Négy. – Vágta rá Vera.

-           4? Te többet tudsz, mint én.

-           Hááát.. a Lajoska...

-          Persze, meg Arisztid, Baltazár...és Boborján.

-          És ha valakinek három gyerek után ikrei lesznek?

-           Előfordul.

-         De ha sziámi ikrek, akkor az egynek számít.

      Vera talált egy gyűrűt a homokozóban. Meg szerette volna tartani, de inkább megegyeztünk abban, hogy leadja a sekrestyében Imre bácsinak, hátha keresi majd a gazdája. Ha nem keresi senki, akkor az övé lehet.

      Ma kicserélték a kaputelefonunkat. Kata szépen gyógyul. Más igazából nincs.

2012-07-21 Még nem

Vera ma érdeklődött a gyűrű után. Még nem jelentkezett a gazdája, de még várunk, hátha…