2012. július 25., szerda

Műtét


2010-07-10 Rehabilitáció

      Úgy terveztük, hogy nyáron karbantartásokat fogunk végezni. Megjavíttatjuk az autót, kimeszeljük a lakást, vagy legalább egy részét, és rendbe tetetjük magunkat is. Én június 19-re kaptam egy időpontot az urológiára kontrollvizsgálatra, de azt le kellett mondanom. Még kérdéses, hogy augusztusban el tudok-e menni az újabb időpontra. El kellene mennem a fogászatra, és bőrgyógyászatra is, ha marad időm, de mindig a legfontosabbakat vesszük előre, még ha tisztában is vagyunk vele, hogy a halogatás veszélyes.
      Ma Gábrist el tudtuk vinni a gyermek rehabilitációra, ahol megállapították, hogy teljesen rendben van, és nem kell többé gyógytornára járnunk. Igaz ugyan, hogy kicsit előre dől járás közben, de ezt várhatóan kinövi. Azért oda kell rá figyelnünk.
      Ebédre gyorsan kisütöttem pár halrudacskát. Megebédeltünk, aztán elbúcsúztunk Katától, aki összepakolta a holmiját és befeküdt a klinikára. Már hónapok óta kínlódott az epéjével. Eleinte nagyon féltettem, mert a mellkasában érzett fájdalmat, ezért tüdő- vagy szívbajra gondoltam. Megkönnyebbülés volt, amikor kiderült, hogy epeköve van, hiszen az könnyen helyrehozható. Igaz, diétázni kell utána, de az amúgy sem árt.
      Szalmaözvegyként az első dolgom volt, hogy alaposan bevásároljak. A gyerekeket mindenhová vittem magammal, a boltba és a piacra is. Vettünk kukoricát, mert a gyerekek megkívánták. Gondoltam, ebből is kijön egy étkezés. Délután játszótérre mentünk. A gyerekek önfeledten játszottak, nem fogták fel, hogy hol van Kata, és hogy mi vár rá. Ennek örültem. Nem akartam, hogy aggódjanak. Aggódott helyettük édesapám és édesanyám. Este apa átjött segíteni. Gondolom nem hitte, hogy boldogulok egyedül is. Nem baj, legalább nyugodtan süthettem a csirkemelleket vacsorára, amíg papa a gyerekeket fürdette… egészen addig, amíg nem hallottam éktelen bömbölést a fürdőszobából. Gergő mérges lett valamiért, és teljes erővel a kádba hajította a szappanbuborék fújót. A habfürdős víz, amivel fel volt töltve, Vera szemébe csapódott, és nagyon csípte. Nagypapa mérges lett a gyerekekre, és igazolva láthatta, hogy valóban nem boldogulok. Engem főleg ez bosszantott, hiszen nem szokott ilyesmi előfordulni fürdésnél. Mérges voltam Gergőre, hogy pont nagypapa előtt csinál ilyesmit, engem is lejáratva, mégis próbáltam higgadtan viselkedni. Verának javasoltam, hogy ne dörzsölje a szemét, hanem sűrűn pislogjon. Gondoltam, a szem pontosan így szokta kitisztítani magát. Édesapám szerint hülyeséget mondtam a gyereknek, inkább bő vízzel ki kellett volna mosnom a szemét. Mindenesetre Vera hamar abbahagyta a sírást, a szeme is rendbejött. Gergőt megkértem, hogy kérjen tőle bocsánatot. Ez meg is történt, és kibékültek. A nagy perpatvarban viszont a kukoricát már nem tudtam megfőzni. Kárpótlásul pattogtattam pattogatott kukoricát, azt ettük a csirkemell után. Gábrisnak Vera adogatott egy-egy szemet a kukoricából. Annyira ízlett neki, hogy még pitizni is hajlandó volt érte, mint egy kutya. Megkértem Verát, hogy ezt ne csinálja vele.
      Vacsora után felhívtuk Katát telefonon. A gyerekek is beszéltek vele. Azért imádkoztunk, hogy jól sikerüljön a műtéte. Sajnos a lefekvés előtti fogmosásnál Gergőbe belebújt a kisördög, és többször szándékosan a földre öntötte a vizet, bár kértem rá, hogy ezt ne csinálja. Ekkor szakadt el nálam is a cérna, és nagyon megbüntettem őt. Durván kiabáltam vele. Tudom, hogy nem szabadott volna, és hogy ő is feszült volt az édesanyja miatt, ahogy én is. Magamnak nem tudtam megbocsátani, sokáig gyötört a bűntudat, de Gergő remélem megbocsájt majd. Kibékültünk, mielőtt az ágyba küldtem. Sosem fekszünk le haraggal. Előző éjjel így is annyi feszültség maradt bennem, hogy kiabáltam álmomban. Azt álmodtam, hogy betörők másznak be az ablakunkon, én pedig meg vagyok kötözve, tehetetlen vagyok velük szemben, ezért ordítottam rájuk, hogy takarodjanak…


2011-07-11 Műtét

      Katát 10:20-kor vitték műtőbe. Gyerekekkel imádkoztunk érte a műtét alatt, hogy ne legyenek komplikációk. Csak 12:40-kor tudtunk beszélni vele. Egy kis probléma volt az operáció során. Az epehólyag valahogy beleszakadt… nem tudom pontosan. Emiatt tovább tartott a műtét, de végül is jól sikerült. Egy fiatal orvos műtötte Katát, talán még nem volt elég tapasztalata, de arra csak műtétek során tud szert tenni. Hálásak vagyunk neki, amiért segített rajtunk.
      A gyerekekkel rendbe raktuk a lakást, közösen megpucoltuk a kukoricákat, és megfőztük őket. Édesapám hozott ebédet, bár mondtam neki, hogy főzök én, ők csak dolgozzanak az új házukon. De valójában jól jött az étel.
      Este meglátogattuk nagymamámat, aki küldött vacsorára néhány palacsintát. Édesapám is átjött este, ő egy rúd kolbászt hozott. Másnapra apa és a nővérem is ígérte, hogy hoz ebédet. Az éhhalál nem is fenyegetett minket. Mivel én is vásároltam újra, a hűtőszekrény roskadásig tele volt.
      Lefekvés előtt nagyon engedékeny voltam a gyerekekkel. Játszottunk, mesét néztünk, amit csak szerettek volna. Buliztunk. Mondtam nekik, hogy anyát holnap már haza is engedik. Várakozással telve aludtunk el.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése